Íme, 24 óra az életünkből, ami olyan hosszú, hogy szinte az egész világ belefér, tokkal, vonóval! Nincs kőbe vésve: hogy este elmegyek otthonról, ritka, mint a fehér holló. Van, hogy egész nap a szabadban vagyunk, nem kell vásárolni, nem főzök, de még csak a mosógépet sem indítom be. Akadnak kevésbé rohanós és egészen tempós napok is. Van, amikor többet tudok foglalkozni Hettivel és sajnos olyan is akad, hogy rajtam kívül álló okok miatt kevesebbet. Nem megszokott, hogy a férjemmel csak köszönő viszonyban vagyunk és messziről integetünk egymásnak, az viszont igen, hogy sokszor azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány. Ez egy ilyen, “szépkisnap” volt…szita, szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda.
És kedves, többgyermekes, esetleg dolgozó, ovizós, sulizós, különórázós édesanyák! Minden tiszteletem a tiétek, mert nekem egyelőre csak egy gyerekem van, de még így is ringatás nélkül, két szó között szenderülök álomba (hol a kanapén, a tévé előtt, hol pedig a hitvesi ágyban, ahogy illik).
Szól a kakasunk, az a nagytarajú
6.46 – kikecmergek az ágyból (Hetti ekkor már fél órája fent van és játszik a saját ágyában)
6.51 – megnyunyorgatom és tisztába teszem a gyereket
7.15 – kávézom a férjemmel, de közben Hettit joghurttal etetem (ja, ekkor már túlvan a reggeli tápszeren)
7.27 – „Mit vegyek fel?” – kérdezem tanácstalanul magamat a szekrény előtt (fogmosás, fésülködés, miegyéb)
7.39 – beágyazok nagyoknál, kicsiknél
7.42 – vasalok egy inget a férjemnek (közben Hetti hol az apját lepi meg a zuhanyzóban, hol Bingót terrorizálja a lakás minden pontján)
7.46 – felporszívózom a lakás nagyobb részét (a gyermeket sikerül lefoglalnom néhány konyhai eszközzel úgymint, tölcsér, habverő, szűrő)
7.53 – megpróbálom leszerelni legalább két percre a lányom valami egész mással, hogy fel tudjam öltöztetni (csak nagy nehezen sikerül)
Hinta-palinta, régi Duna, kiskatona
8.04 – elindulunk sétálni Bingóval, bekísérjük a munkahelyére a családfenttartót (közben a parkban elmajszolom azt a péksüteményt, amit a férjem vett nekem)
8.19 – Hetti sajtos rudat kunyizik tőlem, természetesen Bingóval és másik két ismeretlen kutyával együtt
9.11 – hazadobjuk az ebet, tiszta vizet adok neki, pelenkacsere, beteszek egy mosást, és még mielőtt eleredne az eső, lerohanunk a játszótérre, hogy kicsit hintázhasson a gyerek
9.28 – elégedetten ül a hintában, én pedig boldogan lököm (közben beiktatunk egy „vonatozást” is)
9.50 – a hinta mellől feltöltöm az előre megírt Mesterségem címere: htb című bejegyzésem (https://lehorell.cafeblog.hu/2013/05/09/mestersegem-cimere-htb/)
10.35 – Hetti dörzsölgeti a szemét, beteszem a babakocsiba (három perc múlva elalszik) és indulunk bevásárolni
11.08 – hazaérünk és amíg még alszik a kocsiban, gyorsan kiteregetek (de mindezek előtt leszedem és rekordidő alatt összehajtogatom a már megszáradt ruhákat)
Van vereshagyma a tarisznyába’
11.19 – Hetti felébred, beültetem az etetőszékbe és egyik kezemmel folytatom a teregetést, a másikkal banánfalatokat nyomok a szájába
11.22 – szerencsére kitalálja, hogy az a banángerezd nem kell neki, amit én adok, csak azt hajlandó lenyelni, amit egyedül foghat (de legalább tényleg fogná)
11.50 – megpróbálom feltakarítani a leesett, nyálas, összenyammogott, egészen undorító banándarabkákat, amik borzalmasan hasonlítanak egy-egy halott meztelencsigára, utána kivikszolom a gyereket is
11.58 – főzés (na nem háromfogásos ételköltemény készül, hanem csak Hetti ebédje)
12.02 – a rest kétszer fárad: elfelejtettem csirkehúst venni. Gyerek be a kocsiba, cipő fel, indulás vissza a boltba
12.35 – út közben eszembe jut, hogy csak csekély mennyiségű pelenka és tápszer áll rendelkezésünkre, ezért irány a DM
Hej, Vargáné káposztát főz
13.12 – villámgyorsan megpucolom a krumplit, felszeletelem a brokkolit és a húst, majd felteszem főni extra nagy lángon, hogy minél előbb kész legyen (közben Hetti valamit tönkre tesz, magára húzza a szennyeskosarat, lerángat néhány vizes ruhát a szárítóról, csüng a lábaimon, lehúzza rólam a szoknyát, én pedig elvágom az ujjam)
13.34 – végre leülhetek vele játszani (mesekönyveket lapozgatunk, tapsolunk, „lovagolunk”, táncolunk és szééépen simogatjuk Bingót)
14.01 – leturmixolom a tűzforró kajaegyveleget, Hettinek elfogy minden türelme, nekem még hál’ isten marad belőle
14.06 – ebéd következik (már akinek)
14.30 – hogy is mondjam, fürdés, mert minden zöld, a pellus pedig totálisan tele szinte mindennel
14.36 – újra öltözködés, újra sétálni indulunk Bingóval: örül gyerek és kutya
Cickom, cickom, vagyon-e szép lányod?
14.52 – egy igen lényeges kérdés fogalmazódik meg bennem: csak az én reprodukcióm alszik kizárólag babakocsiban, hogy még véletlenül se tudjak nyugodtan rendet varázsolni otthon?
15.33 – hazaérkezünk és amíg Hetti szundít, felmosok az előszobában és a konyhában (minek előtte felsöpörni?)
16.15 – Hetti felkel, de még mielőtt bármit is szólhatna, kap egy almaszeletet a kezébe és megint csapódik az ajtó mögöttünk, mert találkozunk a nővéremmel, akit a munkája erre a napra Pestre szólított
16.34 – puszi Zitának a Belügyminisztérium bejárata előtt, megemlékezés arról, hogy Hetti pont ma 9 hónapos
17.32 – némi hintázás és homokozás után otthon pizzaszeletet reggeliebédvacsorázom Zitával (a gyermek is részesül néhány falatban, miután magára borította a kutya vizét – öltözés)
18.07 – „Mit vegyek fel?” – kérdés most a nővéremhez, mert szűk egy óra múlva anya kiállításmegnyitóján kell lennem
Hová mész te kisnyulacska?
18.16 – zuhanyzás 10, öltözés 5 számolás alatt, közben Zita lefoglalja az unokahúgát, megérkezik apa
18.24 – csenget a barátnőm is, így már három nagykorú játszik a kiskorúval (van 6 egész percem, teljesen egyedül a fürdőszobában, éljenéljenéljen!)
18.33 – gyors átadás-átvétel, búcsúzás, pár felesleges jó tanács, amit apa amúgy is tud (a jó házasság titka: figyeltétek, mennyi időnk volt egymásra a férjemmel?)
18.36 – a liftben szárad a körmölakkom, az utcán fűzöm be az övem, de végre a barátnőmmel is tudok váltani néhány gyerekmentes szót
18.59 – találkozás a Design Terminál előtt a maradék testvéremmel, anyával, a nagymamáimmal, a nagybátyámmal és barátokkal
Este van a faluban, esti harang hallik
19.00 – a megnyitó kezdete, élvezem, hogy a lapos, rohangálót magassarkúra válthattam, szánom-bánom, de picit jó most Hetti nélkül
19.08 – nem tart sokáig, sutyiban írok egy sms-t, mert kezdem rosszul érezni magam, hogy nem tudom, mi történik otthon
19.41 – hogy takony vagy odaszáradt banándarab van-e a blézeremen, azt nem tudnám megmondani
20.00 – felhívjam, ne hívjam? Vagy épp fürdenek, vagy már alszanak. Nem telefonálok, mert tudom, hogy minden rendben
20.56 – sms haza, ahol békesség és nyugalom honol, gratulálok anyának
21.00-22.30 – itt kicsit elvesztettem a fonalat, mert a családom nőtagjaival (de hát nálunk csak nők vannak!) behörpintettem néhány deci tokaji szamorodnit, mert baromi szomjas voltam (nálam a folyadékpótlás csak a végérvényes kiszáradás előtti utolsó pillanatban történik meg)
22.50 – kulcs a zárban, hazatoppanok, „Bingó, gyere, megyünk!” (érkezés nélkül indulok megint)
23.18 – végre végleg itthon – a mai nap többet már nem lépem át a bejárati ajtó küszöbét
23.20 – magassarkú le, lesminkelődés, fogmosás, felpizsamálódás
23. 34 – az ágyban még beszélgetünk picit a férjemmel („milyen volt a napod?, hogy tetszett a kiállítás?, olyan édes, 9 hónapos gyerekünk van, szeretlek, én is, aludj jól!)
02.00(???) – valamikor az éjszaka kellős közepén Hetti félálomban nyöszörög, visszasimogatom
Reggeli harmat kelti a lepkét
06.35 – kikelek az ágyból (Hetti ekkor már fél órája fent van és játszik a saját ágyában)
06.41 – szeretgetés, puszilgatás, nevetgélés, pelenkázás a franciaágyban, utána a konyhában hármasban szürcsölünk (ki kávét, ki tápszert)
07.12 – zuhanyzás, „mit vegyek fel?”, „mit adjak a gyerekre?”, készülődés a Pető Intézetbe
stb., stb., stb…
Mrs Murphy-törvények
1. Akárhányszor öltöztetem át a gyereket, valahogy mindig úgy néz ki, mint egy kalkuttai utcagyerek. Persze mindenki másé olyan tiszta, mintha akkor rángatta volna elő a mosógépből.
2. A lakás számtalan pontján helyeztem el dugicumikat arra az esetre, ha elveszne az állandó. Amikor kéne, akkor se eredeti, se dugi. Az egész napomat egy véget nem érő cumikeresésnek érzem. De rögtön hármat is találok, amikor semmi szükség rá.
3. Nem ettem semmit egész nap? Dehogynem! Pépesített brokkolit, kekszsarkokat, banánmaradványt, almadarabokat és még a joghurtos poharat is kinyaltam.
4. Állítom, hogy a lakás saját magából csinál örökös kuplerájt, hiszen én egész nap pakolok. A lakás százszor gyorsabban dolgozik, mint én.
5. Ezennel megáldom azt, aki feltalálta a gardróbszobát: csak bevágom az összehajtogatott, tiszta ruhákat, így nézni nem kell a kupacokat, kizárólag a tudatomban létezik, hogy még bőven van dolgom.
6. Olyan kedves és szép kutyánk van, foltos meg minden. Miért csak a fogát és az ivarszerveit kell bizgentyűzni?
7. Kiváltságos, hogy éjszaka hagy pihenni a lányom, csak ritkán kel fel. De reggel valahogy mégis azt érzem, hogy egy rövidke óránál többet nem aludtam.
8. Minden nap jól indul: kit ne mosolyogtatna meg a konyhapulton ácsorgó, félig kávéval telt, tegnap reggeli bögre látványa? Egy adagot csak több részletben tudok meginni. Sokszor 24 óra alatt.
Derűs napot mindenkinek!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: