Létezik egy hely, ahol csak megnyugodni lehet. Ahol sok a nevetés és az öröm. Ami mindig befogad. Akárhányszor hagyod el, mindig visszatérhetsz. Van egy aprócska kosár, ami vigasztal, ami körülölel, ami végtelen harmóniába ringat. Néha szelíd álomba. Jó ott lenni…
Valahogy így képzelheti el tizenöt hónapos kislányom Bingó kutyánk fekhelyét. Hetti örök menedéke ez az aprócska hely. Vidámság, kacaj, huncutság és felhőtlen öröm. Egy éjjel-nappal nyitva tartó játszóház.
Hetti ide menekül, ha a galád mostoha nem engedi, hogy homokozzon a virágfölddel, vagy ha elveszi tőle a kókuszos szappant, barackos arckrémet, amit nem szabad megenni. Duzzog, hisztizik, tán még a földhöz is vágja magát. De aztán gondol egyet, összenyalábolja játékait, teátrálisan hátat fordít a galád mostohának, és bemászik Bingóhoz, aki megérti őt, megnyugtatja, szórakoztatja.
Érdekes, izgalmas, új világ ez. Olyan, ami minden nap, minden napszakban felfedezésre vár. Bingónak vannak fogai, bajsza, csóválós farka, amit muszáj megfogni. Szemei, amit mutatni kell. Szőre, fekete is meg fehér. Az orra valamiért sokszor vizes, és Bingó fiú, lányocskám már ezt is tudja. A puszit jól fogadja, ezért Hetti minden nap neki is osztogatja.
Vidámság és bolondozás. Nevetni mindig lehet négy lábon, sok-sok folton, megszámlálhatatlan pöttyön, színváltós körmökön, csálé füleken.
A nap végén Hetti sosem felejti el megköszönni a törődést, gondoskodást, tartalmas szórakoztatást. Bingó minden este meghallgathatja Pöttyöm, a katicalány történetét, Marci maci fogat mos című epizódját, vagy épp a Brémai muzsikusokat.
Ez a kosár tele van szeretettel. Mosollyal és nevetéssel. Békével és nyugalommal. Ez a kosár Hetti és Bingó közös kis szobácskája.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: