{"version":"1.0","provider_name":"Rellablog ","provider_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu","author_name":"Rellablog","author_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/author\/lehorell\/","title":"Anti-gasztroangyal","html":"A n\u0151v\u00e9rem szerint azt csak oda kell tenni, az \u00e9desany\u00e1m szerint az csak h\u00fasz perc, a nagymam\u00e1m szerint pedig az olyan egyszer\u0171, mint a pofon. Mi az? Nem tudj\u00e1tok? \u00c9n sem. \r\n\r\nK\u00e9s, villa, oll\u00f3 - gyerek kez\u00e9be nem val\u00f3. Az eny\u00e9mbe pedig tepsi, s\u00fct\u0151forma, sodr\u00f3fa \u00e9s s\u00fctem\u00e9nyesk\u00f6nyv.\r\nVan az otthonunknak egy olyan pontja, amivel nem vagyok kib\u00e9k\u00fclve. Sz\u00e1mtalan oda nem ill\u0151 jelenet lezajl\u00f3dott m\u00e1r abban a helyis\u00e9gben, de egy valami mindig kifog rajtam. Minden egy\u00e9b \u00fagy megy ott, mint a karikacsap\u00e1s a pulyaks\u00fct\u00e9st\u0151l a feln\u0151ttesdiig, de egy tev\u00e9kenys\u00e9g sehogysem akar beh\u00f3dolni nekem.\r\n\r\nOlyan ember vagyok, aki tiszt\u00e1ban van a korl\u00e1taival. Tudom, mik az er\u00e9nyeim, de a hi\u00e1nyoss\u00e1gaimat sem rejtem v\u00e9ka al\u00e1. Rengeteg dolgoban van m\u00e9g mit fejl\u0151dn\u00f6m, \u00e9s igyekszem is, de van egy -ha \u00fagy tetszik- mumus az \u00e9lemeben. Ez pedig nem m\u00e1s, mint a s\u00fct\u00e9s. K\u00e9ptelen vagyok s\u00fctni, illetve j\u00f3l s\u00fctni. A f\u0151z\u00e9s megy (megyeget), p\u00e9ld\u00e1ul mennyei h\u00fasokat tudok var\u00e1zsolni az \u00e9n im\u00e1dott Pataki-t\u00e1lam k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, a s\u00fct\u0151t\u00f6k-kr\u00e9mlevesem isteni, a csirkelevesem zseni\u00e1lis, a brass\u00f3i apr\u00f3pecseny\u00e9m fenns\u00e9ges, a gy\u00fcm\u00f6lcsrizsem verhetetlen. Nem f\u0151z\u00f6kminden nap, \u00e9s azt sem \u00e1ll\u00edtom, hogy egy igazi konyhat\u00fcnd\u00e9r vagyok, de megteszem, amit megk\u00f6vetel a haza. Viszont a s\u00fct\u00e9s\u2026\u00e1lmomba se j\u00f6jj\u00f6n el\u0151! Ha az \u00e9letem m\u00falna rajta, akkor sem tudn\u00e9k megs\u00fctni egy norm\u00e1lis bejglit.\r\n\r\n\"\"\r\n\r\nH\u00e1nyszor elk\u00e9pzeltem, hogy majd a gyerekeimmel egy\u00fctt s\u00fcrg\u00f6k-forgok a konyh\u00e1ban, sz\u00e1zszor is l\u00e1ttam magam el\u0151tt, ahogyan Hetti duci kis ujjacsk\u00e1ival mazsol\u00e1t sz\u00f3r a t\u00far\u00f3kr\u00e9mbe, vagy ahogyan lisztes kis mosolyk\u00e1val a pofij\u00e1n felt\u00e9pi a s\u00fct\u0151por tasakj\u00e1t. Milyen sz\u00e9p, idilli k\u00e9p is ez: anya \u00e9s l\u00e1nya egy\u00fctt t\u00fcst\u00e9nkedik a s\u00fct\u0151 k\u00f6r\u00fcl, \u00e9des nevet\u00e9sek ut\u00e1n pedig \u00ednycsikland\u00f3 illatok sz\u00e1llnak mindenfel\u00e9. Sz\u00e9p rem\u00e9nyek.\r\n\r\nA k\u00f6z\u00f6sk\u00f6d\u00e9s megvan. S\u0151t az illatokra se lehet panasz. Hetti sokszor \u201dseg\u00edt\u201d nekem a konyh\u00e1ban. Felveszi a kis k\u00f6t\u00e9nyk\u00e9j\u00e9t, kever, kavar, szorgosan dolgozik. Hol a mellettem l\u00e9v\u0151 kiskonyh\u00e1j\u00e1ban, hol pedig a konyhapulton izg\u00e1g\u00e1n. Pr\u00f3b\u00e1lom bevonni mindenbe, de k\u00f6zben nagyon rem\u00e9lem, hogy v\u00e9g\u00fcl nem t\u0151lem tanul s\u00fctni. Azt se b\u00e1nn\u00e1m, ha a f\u0151z\u00e9sben ink\u00e1bb anyuk\u00e1mra vagy a nagymam\u00e1imra szeretne hasonl\u00edtani. A m\u00f3k\u00e1t eg\u00e9sz biztosan prezent\u00e1lom, de a t\u00f6bbi csak zs\u00e1kbamacska. Persze ez sem keves. J\u00f3l \u00e9rezz\u00fck magunkat a konyh\u00e1ban, az egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 fontosabb nekem, mint egy fenomen\u00e1lis-zserb\u00f3 vagy egy pik\u00e1ns-gesztenyetorta. A m\u00e9rleg nyelve n\u00e1lam a szeretet \u00e9s a j\u00f3s\u00e1g min\u0151s\u00e9g\u00e9re mutat, nem pedig a fejedelmi lakm\u00e1roz\u00e1sok fel\u00e9.\r\n\r\nAz eg\u00e9sz ott kezd\u0151dik, hogy csak akkor s\u00fct\u00f6k, ha t\u00fal sok itthon a toj\u00e1s \u00e9s k\u00e9t nap m\u00falva lej\u00e1r, vagy ha olyan k\u00e9s\u0151n k\u00edv\u00e1nom az \u00e9dess\u00e9get, amikor m\u00e1r az \u00e9jjel-nappali is bez\u00e1rt. Musz\u00e1js\u00e1gb\u00f3l ragadok habver\u0151t. Persze a bizony\u00edtaniakar\u00e1s bennem is munk\u00e1l, mert ki ne szeretne mindenben t\u00f6k\u00e9letes lenni. Term\u00e9szetesen \u00e9n is boldog lenn\u00e9k, ha a f\u00e9rjem az \u00f6sszes mosolyom cs\u00f3koln\u00e1 a m\u00e1ln\u00e1s muffinjaim\u00e9rt, vagy \u00fajra megk\u00e9rn\u00e9 a kezem a k\u00e9pvisel\u0151f\u00e1nkomnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Nem \u00edgy van. \u00c9s \u0151t hasonl\u00f3 f\u00e1b\u00f3l faragt\u00e1k, mint engem. Ami a sz\u00edv\u00e9n, az a sz\u00e1j\u00e1n, \u00e9s valljuk be, ami t\u00e9ny, az t\u00e9ny. Az \u00e9n s\u00fctijeim ut\u00e1nozhatatlanul \u00f3csk\u00e1k. Ember legyen a talp\u00e1n, aki m\u00e9g egy olyat s\u00fct, mint \u00e9n.\r\n\r\nNem b\u00e1nt, ha a f\u00e9rjem beismeri, hogy \"ennyi er\u0151vel ki is dobhattuk volna a hozz\u00e1val\u00f3kat, \u00e9s legal\u00e1bb egy\u00fctt lett\u00fcnk volna\u201d, \"nem nagyok az ig\u00e9nyeim, engem ki tudsz el\u00e9g\u00edteni egy vajaskeny\u00e9rrel vagy egy toj\u00e1sr\u00e1ntott\u00e1val is\u201d, \"nem egy cukr\u00e1szt vettem feles\u00e9g\u00fcl, \u00e9n \u00edgy is szeretlek, s\u0151t \u00edgy szeretlek igaz\u00e1n\u201d. Sokszor komoly k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st l\u00e1tok az arc\u00e1n, amikor t\u00e9nyk\u00e9nt k\u00f6zl\u00f6m, hogy m\u00e1r pedig most s\u00fctni fogok. R\u00e9miszt\u0151 ez egy k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. A heves el\u0151k\u00e9sz\u00fcletekt\u0151l, a\u201dbasszus, nincs itthon k\u00f3kusz\u201d-on \u00e1t a \"az biztos, hogy \u00e9n a b\u00fcd\u00f6s \u00e9letbe t\u00f6bbet nem s\u00fct\u00f6k\u201d-ig.\r\n\r\n\"\"<\/a>\r\n\r\nSzeretem, ha egy\u00fctt a csal\u00e1d, szeretem, ha az \u00e9n m\u0171veimet fogyasztj\u00e1k. De nem lesznek att\u00f3l \u00e1lmatlan \u00e9jszak\u00e1im, hogy egyszer-egyszer a sarki cukr\u00e1szd\u00e1b\u00f3l hozom a vas\u00e1rnapi desszertet, \u00e9sa. a folyamatos szents\u00e9gel\u00e9s helyett tornyot \u00e9p\u00edtek a l\u00e1nyommal, esetleg gy\u0171jt\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny kavicsot az utc\u00e1n. De vannak pillanatok amikor megsz\u00e1ll a cukr\u00e1szihlet \u00e9s azt hiszem, b\u00e1rmire k\u00e9pes vagyok. A kedv megvan (azt\u00e1n elmegy, \u00e9s megint visszaj\u00f6n), a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek adottak. Illetve\u2026\r\n\r\nKezdj\u00fck ott, hogy nincs konyhai m\u00e9rlegem. Amond\u00f3 vagyok, hogy az ar\u00e1nyokat \u00e9rezni kell, s nem egyfolyt\u00e1ban m\u00e9ricsk\u00e9lni. F\u00f6l\u00f6sleges folyamatnak tartom ezt, \u00edgy meg sem tudom mondani, melyik s\u00fctimbe, mib\u0151l \u00e9s mennyit teszek. Csak \u00fagy \u00e9rz\u00e9ssel belel\u00f6ttyintek ebb\u0151l, abb\u00f3l, keverek rajta n\u00e9h\u00e1nyat, kett\u0151t jobbra, kett\u0151t balra, megk\u00f3stolom \u00e9s hozz\u00e1adok m\u00e9g egy kis ezt, egy kis azt. A recepteket fejben tartom, vagy legal\u00e1bbis azt hiszem, hogy k\u00edv\u00fclr\u0151l f\u00fajom \u0151ket, pedig a konyha romeltakar\u00edt\u00e1sa k\u00f6zben mindig eszembejut, hogy \u201dna az kellett volna m\u00e9g bele\u201d. Nem vagyok prec\u00edz, balkezes vagyok (gyakran k\u00e9tbalkezes), kapkodok, hogy miel\u0151bb meglegyek, \u00e9s azt vallom, hogy ha magasabb h\u0151fokra tekerem a s\u00fct\u0151t, akkor j\u00f3val el\u0151bb k\u00e9sz leszek. Mert ki a fene akar t\u00f6bb id\u0151t elt\u00f6lteni a s\u00fctem\u00e9nyek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, mint elfogyaszt\u00e1s\u00e1val?\r\n\r\nPedig \u00fagy szeretn\u00e9m, ha a l\u00e1nyom t\u0151lem tanuln\u00e1 meg az alm\u00e1spit\u00e9t, vagy ha egy\u00fctt gy\u00farn\u00e1nk a r\u00e9test\u00e9szt\u00e1t. T\u00e1voli k\u00edv\u00e1ns\u00e1gok, de el\u0151ttem nincs lehetetlen, \u00e9s nem hagyom, hogy kifogjon rajtam n\u00e9h\u00e1ny toj\u00e1s, egy kocka margarin \u00e9s egy r\u00fad fah\u00e9j. Gyakrolat teszi a mestert. De addig a ny\u00e1lelv\u00e1laszt\u00e1s helyett fanyalg\u00e1s, a m\u00e9ricsk\u00e9l\u00e9sek helyett slendri\u00e1nul odavetett hozz\u00e1val\u00f3k, \u00f6szt\u00f6nb\u0151l fakad\u00f3 zsongl\u0151rk\u00f6d\u00e9s. Addig pedig k\u00e9nytelen a f\u00e9rjem legal\u00e1bb egy szeletet fintorg\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, j\u00f3\u00edz\u0171en elfogyasztani az alul foly\u00f3s, fel\u00fcl kopog\u00f3s, k\u00f6z\u00e9pen tal\u00e1n elfogadhat\u00f3 csokis bizzencsemb\u0151l. Hetti csak a v\u00e1jlingot volt hajland\u00f3 kinyalogatni, de Bing\u00f3 kuty\u00e1kkal el\u00e9gedett vagyok: negyed tepsi borzalmat habzsolt be. Neki nagyon is \u00edzlett, s nekem ez is dics\u00e9ret. \r\n\r\nAmi nem megy, azt ne er\u0151ltess\u00fck, vagy j\u00f3 pap holt\u00e1ig tanul?Porcukorillat\u00fa, r\u00e9teslisztsz\u00edn\u0171 s\u00fct\u00f6get\u00e9st k\u00edv\u00e1nok mindenkinek!\r\n\r\n\"\"<\/a>","type":"rich"}