{"version":"1.0","provider_name":"Rellablog ","provider_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu","author_name":"Rellablog","author_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/author\/lehorell\/","title":"V\u00e1rj t\u00fcrelemmel, anya!","html":"Nem szeretek v\u00e1rakozni a meg\u00e1ll\u00f3ban. M\u00e1r szeretn\u00e9k oda\u00e9rni, de a busz m\u00e9g sehol. Minden m\u00e1sodpercben kin\u00e9zek, vajon l\u00e1tom-e m\u00e1r. De semmi. Nem j\u00f6n, hiba v\u00e1rom. Nem t\u0151lem f\u00fcgg, mikor kanyarodik be a sarkon, pedig szeretn\u00e9m magam vezetni. Nem tudok ellene mit tenni, nem vagyok hat\u00e1ssal az \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re. Pedig \u00e9n m\u00e1r \u00fagy menn\u00e9k... Egyre t\u00fcrelmetlenebb leszek. \r\n\r\nEgy helyben \u00e1csorogni, toporogni, am\u00edg valaki nem enged utamra...nem az \u00e9n m\u0171fajom. Szeretem, ha az \u00e9n kezemben van az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, ha \u00e9n d\u00f6nthetek a k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem zajl\u00f3 vil\u00e1gr\u00f3l. Inger\u00fclt leszek, ha valami vagy valaki miatt v\u00e1rnom kell. Id\u0151pazarl\u00e1s. Az \u00e9let m\u00e9gis mindig t\u00fcrelemre intett. Most is arra k\u00e9r: v\u00e1rjak.\r\n\r\nMindennapjaim nagy r\u00e9sz\u00e9t a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9ren t\u00f6lt\u00f6m. N\u00e9zem, ahogy Hetti m\u00e1sz\u00f3k\u00e1zik, l\u00f6k\u00f6m a hint\u00e1ban, \u00e9s eb\u00e9det f\u0151z\u00fcnk homokb\u00f3l. Sz\u00f3ba elegyedek idegen anyuk\u00e1kkal, ha egym\u00e1s mellett l\u00f6kj\u00fck a hint\u00e1t, ha gyerekeink egy\u00fctt f\u0151znek a homokb\u00f3l. \u00c1tmen\u0151 emberek \u0151k az \u00e9letemben, tal\u00e1n mindegy is, hogy \u00e9pp akkor mir\u0151l besz\u00e9lget\u00fcnk. \u00dagyis elsz\u00e1ll. Tegnap m\u00e9gis megny\u00edltam az egyik anyuk\u00e1nak, amikor egy \u00fajabb gyermek v\u00e1llal\u00e1s\u00e1r\u00f3l kezdt\u00fcnk besz\u00e9lgetni.\r\n\r\nElmes\u00e9ltem, hogy Hetti mesters\u00e9gesen fogant, \u00e9s hogy \u00e9pp holnap megyek a Ka\u00e1li Int\u00e9zetbe, hogy megbesz\u00e9lj\u00fck, mik\u00e9nt \u00e9s hogyan ugorjunk neki a k\u00f6vetkez\u0151 bab\u00e1nak. Hetti sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n egy \u00e9vbe tellett, hogy rendbe j\u00f6jjek, \u00e9s a f\u00e9rjemmel hagytunk egy kis id\u0151t magunknak, rem\u00e9nykedve abban, hogy egyszer csak bek\u00f6sz\u00f6nt a spontaneit\u00e1s. Nem \u00edgy lett, ez\u00e9rt \u00fajra sorban \u00e1llunk egy gyerek\u00e9rt. Megosztottam vele, hogy ez nem k\u00f6nny\u0171, de persze m\u00e1r eg\u00e9sz m\u00e1sk\u00e9nt \u00e1llok a dologhoz, mert m\u00e1r van kit l\u00f6kn\u00f6m a hint\u00e1ban. De az\u00e9rt olyan j\u00f3 lenne, ha...\r\n\r\nTudj\u00e1tok mi volt erre a monol\u00f3gra a v\u00e1lasz? Hogy \u0151 pont ma \u201episilt k\u00e9tcs\u00edkosat\u201d. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg terhes. Nem \u00e9rtettem, mi\u00e9rt \u00e9rzi \u00fagy, hogy ezt pont nekem kell elmondania. Nekem, aki pedig nem terhes. V\u00e1llalom, hogy \u00e9rz\u00e9kenyebb vagyok a kellet\u00e9n\u00e9l, \u00e9s azt sem akarom titkolni, hogy sokszor semmitmond\u00f3 apr\u00f3s\u00e1gokon is napokig feleslegesen gy\u00f6tr\u00f6m magam. Egy terhess\u00e9g, egy sz\u00fclet\u00e9s h\u00edr\u00e9re gyakran reag\u00e1lok magamban \u00fagy, hogy \"de j\u00f3 neki, nek\u00fcnk mi\u00e9rt nem?\". \r\n\r\nNem sz\u00f3ltam semmit. \u00d6r\u00fcltem a siker\u00e9nek, hiszen nyilv\u00e1n nem akart megb\u00e1ntani. K\u00f6zben pedig rosszul esett, hogy egy olyan t\u00fckr\u00f6t tart el\u00e9m, ahol hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kon kereszt\u00fcl v\u00e1rok egy buszra, ami tal\u00e1n sosem j\u00f6n \u00e9rtem. Tal\u00e1n rossz helyen \u00e1llok, tal\u00e1n nem is itt k\u00e9ne v\u00e1rakoznom. A siker\u00e9t mutatta meg az \u00e9n sikertelens\u00e9gemnek. \u0150 \u00e1tment a vizsg\u00e1n, \u00e9n t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen megbuktam. Nem \u0151t okoltam mindezek\u00e9rt, magamat sem hib\u00e1ztattam, de a t\u00e9nyekkel neh\u00e9z vitatkozni.\r\n\r\nNem irigykedem azokra a n\u0151kre, akik term\u00e9szetes \u00faton esnek teherbe! Nem vagyok sem f\u00e9lt\u00e9keny, sem d\u00fch\u00f6s r\u00e1juk. M\u00e9gis igazs\u00e1gtalannak \u00e9rzem, hogy nek\u00fcnk hosszas k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9sre sem adj\u00e1k azt, amit nekik szinte ingyen osztogatnak. Sajn\u00e1lom, hogy n\u00e1lunk egy gyermek \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t sok-sok bossz\u00fas\u00e1g el\u0151zi meg. N\u00e1lunk egy baba olyan, mint az a kar\u00e1csonyi meglepet\u00e9s, amit j\u00f3 el\u0151re felkutattak. Egy olyan aj\u00e1nd\u00e9k, amit felesleges becsomagolni, hiszen m\u00e1r r\u00e9g meglest\u00e9k. \r\n\r\nMindent el\u00f6lr\u0151l kezdeni, a null\u00e1r\u00f3l indulni neh\u00e9z felismer\u00e9s. \u00c9s am\u00edg azon keseregtem, hogy h\u00e1ny m\u0171t\u00e9t, sz\u00far\u00e1s, marok gy\u00f3gyszer, lassan v\u00e1nszorg\u00f3 h\u00f3nap \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1zezer \u201eelfecs\u00e9relt\u201d forint v\u00e1r m\u00e9g r\u00e1nk, haragudtam magamra. Lelkiismeret furdal\u00e1som lett, hogy egy m\u00e1sik gyerekre v\u00e1gyom, mik\u00f6zben itt van egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, t\u00f6k\u00e9letes, az \u00f6sszes k\u00e9pzeletet fel\u00fclm\u00fal\u00f3 Hetti, akire olyan sokat v\u00e1rtunk. Mi\u00e9rt nem lehet \u00fagy gyerekem, ahogy szeretn\u00e9m? Mi\u00e9rt nem v\u00e1rhatok \u00fagy egy bab\u00e1ra, hogy k\u00f6zben nem is tudom, hogy v\u00e1rok r\u00e1?\r\n\r\nAhogyan Hetti\u00e9rt, \u00fagy a leend\u0151 gyerek\u00fcnk\u00e9rt is mindent meg fogok tenni. Tudom, hogy lesz, s\u0151t azt is, hogy m\u00e1r van, csak azt nem, hogy mikor \u00e9rkezik k\u00f6z\u00e9nk. Gyerekkorom \u00f3ta anya szeretn\u00e9k lenni. T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s anya. Amikor megismerkedt\u00fcnk a f\u00e9rjemmel, mindketten \u00fagy \u00e9rezt\u00fck, hogy h\u00e1rom gyerekig meg sem \u00e1llunk. Boldog vagyok, mert Hetti a mi, els\u0151 l\u00e1nyunk, \u00e9s azt hiszem, boldog leszek akkor is, ha \u0151 lesz az utols\u00f3 gyerek\u00fcnk is. Csak megk\u00f6sz\u00f6nni tudom az \u00e9letnek, hogy \u0151t kaptuk. De k\u00f6zben annyira szeretn\u00e9k m\u00e9g egyet. Egy \u00fajabb l\u00e1nyt, vagy egy kicsi fi\u00fat. Mindegy. Csak forduljon m\u00e1r be azon sarkon...\r\n\r\nNem vagyok h\u00e1l\u00e1tlan. \u00c9n m\u00e1r anya vagyok. J\u00f3 dolgom van, elk\u00e9nyeztetett az \u00e9let. De b\u00e1tran, hat\u00e1rtalan lelkesed\u00e9ssel, most m\u00e1r egygyermekes \u00e9desanyak\u00e9nt \u00e1llok a k\u00f6vetkez\u0151 mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s el\u00e9. \u00c9n is, a f\u00e9rjem is. Most m\u00e1r Hettivel a h\u00f3nunk alatt.\r\n\r\nAkkor is oda\u00e9rek, ha nem j\u00f6n \u00e9rtem az a busz. Akkor is meg\u00e9rkezem, ha sosem kanyarodik be azon a sarkon. Nem v\u00e1rok r\u00e1. Ha nem j\u00f6n, elindulok gyalog...\r\n\r\n\"lab\"<\/a>\r\n\r\n\r\n\r\n","type":"rich"}