{"version":"1.0","provider_name":"Rellablog ","provider_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu","author_name":"Rellablog","author_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/author\/lehorell\/","title":"T\u00falzott g\u00f3l\u00f6r\u00f6m","html":"Ti mennyire \u00e9rtetek a focihoz? Ha annyira, mint \u00e9n, az egyenesen siralmas. B\u00e1r a f\u00e9rjemt\u0151l sokat tanultam az elm\u00falt id\u0151szakban: annyi lest l\u00e1ttam a vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon (szerintem csak azt l\u00e1ttam), hogy kezdem kapisg\u00e1lni, mit is jelenthet. Megtanultam, mi az a sz\u00f6glet, mi feladata egy csat\u00e1rnak, \u00e9s milyen l\u00e1bas a jobb sz\u00e9ls\u0151. N\u00e9h\u00e1ny hete van egy kedvenc formul\u00e1m is, de sajnos ilyen csak ritk\u00e1n, egyre ritk\u00e1bban fordul el\u0151. Tal\u00e1n csak egyszer l\u00e1ttam ilyet. Ez pedig nem m\u00e1s, mint a \u2019t\u00falzott g\u00f3l\u00f6r\u00f6m\u2019. A b\u00edr\u00f3 s\u00e1rga lappal b\u00fcnteti azt a j\u00e1t\u00e9kost, aki a kellett\u00e9n\u00e9l jobb kedvre der\u00fcl saj\u00e1t maga \u00e1ltal szerzett g\u00f3lja ut\u00e1n. Mondjuk, let\u00e9pi mag\u00e1r\u00f3l a mez\u00e9t, \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9ben ord\u00edtva rohan v\u00e9gig a p\u00e1ly\u00e1n. Ez\u00e9rt meg\u00e9ri s\u00e1rga lapot kapni, nem?\r\n\r\nAzok, akik rendszeresen olvass\u00e1k a blogom, tudj\u00e1k, hogy Hetti mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s \u00fatj\u00e1n fogant. Hossz\u00fa volt az \u00fat, amit megtett\u00fcnk \u00e9rte, de most m\u00e1r itt van, \u00e9letreval\u00f3, cserfes, k\u00f3p\u00e9skod\u00f3, mindig valami \u00e9des-rosszban s\u00e1ntik\u00e1l\u00f3 sz\u00f6szkes\u00e9g, aki napokon bel\u00fcl k\u00e9t\u00e9ves lesz. A minden\u00fcnk. De tudtuk, hogy hamar elj\u00f6n az id\u0151, amikor \u00fajra nekiindulunk egy \u00fatnak, aminek a v\u00e9g\u00e9n egy \u00fajabb cserfess\u00e9g v\u00e1r minket. Kicsit agg\u00f3dtam, hogy r\u00e1 is olyan sokat kell v\u00e1rni, mint Hettire, vagy ne adj\u2019 isten m\u00e9g t\u00f6bbet, de sosem volt k\u00e9rd\u00e9s, hogy belev\u00e1gjunk-e. Az \u00e9v elej\u00e9n belev\u00e1gtunk. \u00dajra v\u00e9rv\u00e9telek hossz\u00fa sora k\u00f6vetkezett, v\u00e1rakoz\u00e1s, \u00e1prilisban egy \u00fajabb m\u0171t\u00e9t, hormonkezel\u00e9s \u00e9s sok-sok t\u0171sz\u00far\u00e1s. Imm\u00e1ron egy gyerekkel a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt (illetve a nyakamban, nyakamon l\u00f3gva), ami csakis j\u00f3t\u00e9konyan hatott az egykor k\u00ednkeservesen meg\u00e9lt folyamatra.\r\n\r\nVan egy t\u00falzott g\u00f3l\u00f6r\u00f6m\u00f6m, amit szeretn\u00e9k veletek megosztani: \u00e9n, a f\u00e9rjem \u00e9s Hetti bab\u00e1t v\u00e1runk. Az id\u0151 pedig egyenesen ar\u00e1nyos a megtett \u00fattal, ami szinte napokban m\u00e9rhet\u0151. Am\u00edg Hetti csak a negyedik megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9sre siker\u00fclt, addig most mindj\u00e1rt els\u0151 betal\u00e1lt \uf04a De ez csak szimpla g\u00f3l\u00f6r\u00f6m! Az \u00e9n t\u00falzott g\u00f3l\u00f6r\u00f6m\u00f6m az, hogy nem egy, hanem mindj\u00e1rt k\u00e9t kis magzat n\u00f6vekszik bennem. Ikreink lesznek! K\u00e9t csod\u00e1s kisrokon, akik az els\u0151, hathetes ultrahangon egyszerre csaltak mosolyt az arcomra, \u00e9s k\u00f6nnyeket a szemembe. K\u00e9t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kisut\u00f3d, akiknek h\u00edr\u00e9re f\u00f6ldig leesett az \u00e9desapjuk \u00e1lla. K\u00e9t icipici lesz\u00e1rmazott, akiknek az \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re sz\u00e1m\u00edthattunk ugyan, s\u0151t \u00e9n mintha meg is \u00e9reztem volna, de m\u00e9gis \u00f3ri\u00e1si meglepet\u00e9st okoztak.\r\n\r\nM\u00e1jus m\u00e1sodik het\u00e9ben k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk el, s mindj\u00e1rt m\u00e1snap kellett menn\u00fcnk a Ka\u00e1li Int\u00e9zetbe. Reggel azt sem tudtam, hol \u00e9bredtem, \u00edgy arr\u00f3l v\u00e9gk\u00e9pp nem volt fogalmam, melyik kuk\u00e1s zs\u00e1kba vannak a hordhat\u00f3 ruh\u00e1im. Mivel k\u00e9s\u00e9sben voltunk, ez\u00e9rt azt vettem f\u00f6l, amit az els\u0151 zs\u00e1kban tal\u00e1ltam. Ezt r\u00e1szorul\u00f3knak sz\u00e1ntam, de valahogy kimaradhatott, ez\u00e9rt nem vitt\u00fck el nekik. Egy 1970-es \u00e9vekbeli, j\u00f3csk\u00e1n divatjam\u00falt, v\u00e1llt\u00f6m\u00e9ses, fekete fels\u0151 akadt a kezembe, aminek az elej\u00e9re egy ejt\u0151erny\u0151z\u0151 maci volt h\u00edmezve. Szerintem m\u00e1r akkor is v\u00e1llalhatatlan volt, amikor valaki sz\u00e1z \u00e9ve \u00fajonnan megvette. Zoknit nem tal\u00e1ltam, \u00edgy a f\u00e9rjemt\u0151l loptam egy 46-ost, felh\u00faztam az els\u0151 farmert \u00e9s (aranysz\u00edn\u0171!) cip\u0151t, amit megl\u00e1ttam, \u00e9s a csod\u00e1latos h\u00edmzett fels\u0151mre r\u00e1er\u0151szakoltam egy bl\u00e9zert. Nagyszer\u0171 \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s! Mivel gondos anya vagyok, ez\u00e9rt Hetti norm\u00e1lisan n\u00e9zett ki, neki k\u00fcl\u00f6n b\u0151r\u00f6nd\u00f6t csomagoltam a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s idej\u00e9re, a f\u00e9rjem viszont olyan vasalatlan ingben t\u00e1vozott, hogy arra nem is tal\u00e1lok jelz\u0151ket (l\u00e9v\u00e9n, hogy a vasal\u00f3t csak hetekkel a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n tal\u00e1ltam meg). Kiv\u00e9teles antr\u00e9!\r\n\r\nAz \u201eesem\u00e9ny\u201d hamar megvolt, igazs\u00e1g szerint nem tulajdon\u00edtottam neki nagy jelent\u0151s\u00e9get. Nem gondoltam arra, vajon siker\u00fcl-e vagy sem, nem szerettem volna minden percben ezzel foglalkozni. Nem indultam akkora stresszel a mostani \u00fatnak, mint amikor m\u00e9g gyermektelen n\u0151 voltam. Nem is lett volna r\u00e1 id\u0151m, mivel egy r\u00f6vid pihen\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r a l\u00e1nyommal \u00e9s a f\u00e9rjemmel fagyiztam, bev\u00e1s\u00e1roltam, pakol\u00e1sztam a szanasz\u00e9t hordott \u00faj otthonunkban. Direkt nem akartam magam k\u00edm\u00e9lni, de egy alig k\u00e9t\u00e9ves mellett nincs is erre lehet\u0151s\u00e9g. Azt\u00e1n az \u00f6t\u00f6dik napon valamit \u00e9reztem\u2026\r\n\r\nEgy hetet Hettivel \u00e9s Bing\u00f3val Hart\u00e1n t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk, hogy a lak\u00e1sfel\u00faj\u00edt\u00e1s nagy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l kimaradjunk. Valahogy ki is ment a fejemb\u0151l, hogy lassan tesztet k\u00e9ne csin\u00e1lnom, de egyre er\u0151s\u00f6dtek azok a t\u00fcnetek, amelyeket eddig csak egyszer \u00e9reztem. Akkor, amikor Hettit v\u00e1rtam. Elhessegettem a terhess\u00e9g gondolat\u00e1t magamt\u00f3l, mert csal\u00f3ka lehet a sok, \u00e1ldott \u00e1llapotra figyelmeztet\u0151 jel a hormonok miatt. Els\u0151re siker\u00fclhet? Nekem? Nek\u00fcnk? T\u00fal sz\u00e9p lett volna, hogy igaz legyen\u2026\r\n\r\nDe az lett. M\u00e1r \u00fajra itthon voltunk, amikor egyik hajnal megkerestem a tesztet \u00e9s megcsin\u00e1ltam. Elegem lett abb\u00f3l, hogy nem tudok aludni a gondolatt\u00f3l. D\u00f6nt\u00f6ttem: nem h\u00fazom-halasztom \u00fagy, mint Hettin\u00e9l. Der\u00fclj\u00f6n ki min\u00e9l el\u0151bb az, ami egyszer \u00fagyis kider\u00fcl. Az \u00e9rz\u00e9s ugyanolyan m\u00e1mor\u00edt\u00f3 volt, mint 2011. december 8.-\u00e1n. Amilyen picik azok a k\u00e9k cs\u00edkok, akkora \u00f6r\u00f6met tudnak szerezni. Kor\u00e1n volt m\u00e9g, alig l\u00e1ttam, el sem akartam hinni, hogy az ott k\u00e9t darab cs\u00edk. Pedig az volt. De a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt felkeltettem a f\u00e9rjem, ellen\u0151rizze \u0151 is. Szerintem azt sem tudta, mir\u0151l van sz\u00f3, de \u00e9n csak s\u00fcrgettem, hogy n\u00e9zze m\u00e1r meg. Percekig szeml\u00e9lte, forgatta a tesztet, t\u00f6r\u00f6lgette a szemeit, mire v\u00e9gre hat\u00e1rozottan r\u00e1mondta az igent. \u201eSiker\u00fclt\u201d \u2013 mosolyogtunk \u00f6ssze, s ebben a hajnali, k\u00f3cos, \u00e1lmos pillanatban tudtam, hogy minden rendben lesz a v\u00e9rvizsg\u00e1laton, \u00e9s az els\u0151 ultrahangon is. Valaki kilenc h\u00f3napra meg\u00e1gyazott mag\u00e1nak bennem\u2026\r\n\r\nK\u00e9t valaki. K\u00e9t j\u00f3s\u00e1gos idegen, akik egyre kereked\u0151 pocakommal \u00e9s egyre gyarapod\u00f3 s\u00falyommal hatalmas boldogs\u00e1got aj\u00e1nd\u00e9koznak minden nap. K\u00e9t apr\u00f3cska csoda, akik tizenh\u00e1rom hetes korukban (csak \u00fagy, mint Hetti) azt is el\u00e1rult\u00e1k, milyen nem\u0171ek lesznek, csillap\u00edtva ezzel sz\u00fcleik k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t. K\u00e9t t\u00f6k\u00e9letes, par\u00e1nyi emberke, akiknek h\u00e1la j\u00f3l vagyok, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny napot lesz\u00e1m\u00edtva elker\u00fcltek a rosszull\u00e9tek (csak \u00fagy, mint Hettin\u00e9l). K\u00e9t baba, egy ikerp\u00e1r, akik a kar\u00e1csonyt \u00e9s a szilvesztert m\u00e9g biztosan az \u00faj, otthonos, \u00f3v\u00f3, v\u00e9d\u0151, minden j\u00f3s\u00e1ggal szolg\u00e1l\u00f3 alb\u00e9rlet\u00fckben t\u00f6ltik. \r\n\r\nHetti ut\u00e1n m\u00e9g k\u00e9t gyermek, akik bel\u0151lem \u00e9s abb\u00f3l a f\u00e9rfib\u00f3l lettek, akivel t\u00e1rss\u00e1 v\u00e1lasztottuk egym\u00e1st ebben az \u00e9letben \u2013 h\u00e1t \u0151k az \u00e9n t\u00falzott g\u00f3l\u00f6r\u00f6meim! \r\n(A r\u00e1szorul\u00f3knak sz\u00e1nt, v\u00e9letlen itt maradt ruh\u00e1szs\u00e1k v\u00e9g\u00fcl c\u00e9lba \u00e9rt, de a fekete, v\u00e1llt\u00f6m\u00e9ses, ejt\u0151erny\u0151z\u0151 macis h\u00edmz\u00e9ssel d\u00edsz\u00edtett fels\u0151t nem tettem vissza. M\u00e9gis megtartottam magamnak. Sz\u00e9p eml\u00e9kek f\u0171znek hozz\u00e1).\r\n\r\n\"pocak\"<\/a>\r\n\r\n","type":"rich"}