{"version":"1.0","provider_name":"Rellablog ","provider_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu","author_name":"Rellablog","author_url":"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/author\/lehorell\/","title":"Kar\u00e1csonyi anzix","html":"Minden \u00e9vben nagy er\u0151kkel k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k a kar\u00e1csonyra, mert \u00fagy gondolok erre a n\u00e9h\u00e1ny napra, hogy b\u00e1r eg\u00e9szen hasonl\u00edt egy h\u00e9tk\u00f6znapi keddhez vagy mondjuk egy cs\u00fct\u00f6rt\u00f6kh\u00f6z, de m\u00e9gis hiszem, hogy csakis rajtunk \u00e1ll, melyik sz\u00fcrke napb\u00f3l var\u00e1zsolunk tarkabarka, \u00fcnnepi d\u00edszbe b\u00fajtatott, apr\u00f3 csod\u00e1kkal t\u0171zdelt vas\u00e1rnapot...\r\n\r\nM\u00e1r hetekkel Szenteste el\u0151tt feld\u00edsz\u00edtem a lak\u00e1st, felteszem az ablakokra a kar\u00e1csonyi f\u00e9nyeket. Szeretem beszerezni az aj\u00e1nd\u00e9kokat m\u00e1r november v\u00e9ge fel\u00e9, s fejben megf\u0151z\u00f6m a kar\u00e1csonyi men\u00fct. E tekintetben maximalista vagyok: az \u00e9n kar\u00e1csonyomon essen a h\u00f3 eg\u00e9sz decemberben, legyenek kitakar\u00edtva a halaink, az otthonunk ragyogjon \u00e9s mindenki, aki bet\u00e9r hozz\u00e1nk, mosolyogjon. S\u0151t id\u00e9n az is elv\u00e1r\u00e1s, hogy a sz\u00fcl\u00e9si csomagom \u00e9s m\u00e9g a pocakomban fick\u00e1ndoz\u00f3 l\u00e1nyom \u00e9s fiam dolgai olyan k\u00e9szen legyenek, ahogy az a Babav\u00e1r\u00f3 Nagyk\u00f6nyvben meg van \u00edrva.\r\n\r\nH\u00e1rom napja megpucoltam az \u00f6sszes ablakot, minden n\u00f6v\u00e9ny\u00fcnket lezuhanyoztattam, mindenkin\u00e9l \u00faj \u00e1gynem\u0171t h\u00faztam, porsz\u00edv\u00f3zok \u00e9s felmosok napok \u00f3ta szinte folyamatosan. Mint egy m\u00e9rgezett eg\u00e9r, rohang\u00e1lok az egyik lakberendez\u00e9si \u00e1ruh\u00e1zban, hogy legyen piros t\u00e1ny\u00e9ral\u00e1t\u00e9t, Hettinek sz\u00ednv\u00e1lt\u00f3s h\u00f3ember, csillag a fa tetej\u00e9re \u00e9s gyertya minden mennyis\u00e9gben (b\u00e1r roskad\u00e1sig van egy doboz a felhaszn\u00e1latlan darabokt\u00f3l). Olyan energi\u00e1kat mozgatok meg, hogy szinte sokan el sem hiszik, hogy ikerterhesen nem az \u00e1gyat nyomom otthon reggelt\u0151l estig. \u00c9n meg azon csod\u00e1lkozom, hogy \u0151k ezen csod\u00e1lkoznak.\r\n\r\nAz ember hajlamos sokszor azt gondolni: ez a nap att\u00f3l lesz sz\u00e9p, ha olyan t\u00f6k\u00e9letes, mint egy kar\u00e1csonyi k\u00e9peslap. Ha a belbecs h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a k\u00fclcs\u00ednnel szemben. Bevallom, ez al\u00f3l \u00e9n sem vagyok kiv\u00e9tel. Szeretn\u00e9m, ha feh\u00e9r, k\u00f6t\u00f6tt takar\u00f3 alatt ihatn\u00e1m meg a g\u0151z\u00f6lg\u0151 forr\u00f3 csokim, amit reggel a f\u00e9rjem hozna be a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1nkba r\u00e9nszarvasos pulcsiban \u00e9s sz\u00e9les mosollyal a sz\u00e1ja sz\u00e9l\u00e9n. K\u00f6zben kisl\u00e1nyunk (akinek term\u00e9szetesen piros masnikkal lenne elt\u0171zve a haja) \u00e9desen j\u00e1tszik a ropog\u00f3 t\u0171z el\u0151tt valami k\u00f6rnyezettudatos faj\u00e1t\u00e9kkal. Az \u00fcnnepem akkor lenne t\u00f6k\u00e9letes, ha v\u00e9gre nem kopogna a m\u00e9zeskal\u00e1csom, ha v\u00e9gre egyszer legal\u00e1bb megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e9k bejglit s\u00fctni, ha frissen mosott lenne a hajam, a szaloncukor sosem fogyna el \u00e9s minden aj\u00e1nd\u00e9k szebbn\u00e9l szebb csomagol\u00f3pap\u00edrba lenne \u00f6lt\u00f6ztetve \u00fagy, ahogyan a bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 k\u00f6zpontok \u00fcres dobozai d\u00edszelegnek. Ja, \u00e9s olyan szimmetrikus \u00e9s \u00edzl\u00e9ses kar\u00e1csonyf\u00e1t is szeretn\u00e9k, mint amilyenek ott sorakoznak (am\u00fagy szerintem azokat t\u00e9nyleg nem e vil\u00e1gi l\u00e9nyek d\u00edsz\u00edtik).\r\n\r\nNos, a helyzet az, hogy mindig mindennel el vagyok k\u00e9sve, hogy komolyan sosem fordult meg a fejemben, hogy bejglit s\u00fcssek. Nem csomagolok be semmi f\u00e9le aj\u00e1nd\u00e9kot a z\u00f6ld gondolat jegy\u00e9ben, feny\u0151f\u00e1b\u00f3l a legb\u00e9n\u00e1bbat v\u00e1lasztjuk, mert ez a szeretet \u00fcnnepe, s \u0151 biztosan nem kellene egyik csal\u00e1dnak sem, megvessz\u00fck h\u00e1t mi. Az \u00faj gyerty\u00e1kat szinte mindig elfelejtem meggy\u00fajtani, nem sz\u00edvesen k\u00edv\u00e1nom t\u0151l\u00fck, hogy csonkig \u00e9gjenek. Reggelente ugyanolyan tejesk\u00e1v\u00e9t iszom, mint az \u00e9v t\u00f6bbi napj\u00e1n, a l\u00e1nyom haj\u00e1ba eddig m\u00e9g sosem t\u0171ztem piros masnit, kandall\u00f3nk pedig nincs. Nem olyan a kar\u00e1csonyunk, mint egy t\u00f6k\u00e9letes kar\u00e1csonyi k\u00e9peslap! Van viszont val\u00f3s\u00e1g a cukorm\u00e1z helyett, n\u00e9ha egy kis k\u00e1romkod\u00e1s a m\u00e1zs\u00e1s csomagok cipeked\u00e9se k\u00f6zben, bosszankod\u00e1s, ha leesik az ablakd\u00edsz \u00e9s vitatkoz\u00e1s, hogy m\u00e9gis hogyan k\u00e9sz\u00edtsem el a karajt. A t\u00f6k\u00e9letes rend \u00e9s tisztas\u00e1g \u00f6t perc alatt borul meg, h\u00f3 helyett h\u00e9t \u00e1gra s\u00fct a nap, Szenteste pedig nem azt essz\u00fck j\u00f3\u00edz\u0171en, a csod\u00e1lattol s\u0171r\u0171n \u00e9s elismer\u0151en h\u00fcmm\u00f6gve, amit \u00e9n f\u0151ztem, hanem becs\u00fcletesen bevallom: hamarosan indulunk az \u00fcnnepi men\u00fcnk\u00e9rt az egyik kedves bar\u00e1tunk \u00e9tterm\u00e9be. \r\nNekem ez a k\u00e9peslap jobban tetszik, mint b\u00e1rmelyik m\u00e1sik!\r\n\r\nA kar\u00e1csony nekem att\u00f3l sz\u00e9p, hogy van mit a fa al\u00e1 rejt\u00fcnk a l\u00e1nyomnak. Hogy \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r \u0151 v\u00e1lasztott minden szimmetri\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 feny\u0151f\u00e1t, amit ma reggel egy\u00fctt d\u00edsz\u00edthet\u00fcnk fel. Att\u00f3l lesz csod\u00e1latos ez az \u00fcnnep, hogy a hentes sz\u00e9p csirkecombot \u00e9s m\u00e9g ann\u00e1l is szebb karajt adott nekem. Hogy Szenteste el\u0151tt volt mi\u00e9rt kinyitnunk az \u00e9tkez\u0151asztalunkat, ahova le\u00fcltethettem az \u00e9desany\u00e1m, a nagysz\u00fcleim \u00e9s a testv\u00e9reim, \u00e9s amit n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva a f\u00e9rjem csal\u00e1dja is k\u00f6rbe\u00fclhet. M\u00e9g akkor is \u00f6r\u00f6m, ha minden\u00f3r\u00e1s terhesen kicsit neh\u00e9z feladat emiatt egy eg\u00e9sz d\u00e9lel\u0151tt\u00f6t a konyh\u00e1ban t\u00f6ltenem. M\u00e9g akkor is \u00f6r\u00f6m, ha nem minden \u00fagy megy, mint ahogyan ezt j\u00f3 el\u0151re elterveztem. Az \u00e9n kar\u00e1csonyom att\u00f3l sz\u00e9p, hogy volt mit elvinn\u00fcnk a Mikul\u00e1sgy\u00e1rba, hogy volt mib\u0151l seg\u00edten\u00fcnk olyanoknak, akik val\u00f3ban r\u00e1szorulnak. Legal\u00e1bb ezen az egy napon. Van kinek, \u00e9s van mit adni: fontos tapasztal\u00e1s ez ilyenkor.\r\n\r\nEzen az \u00fcnnepen igenis indokolt nagy szavakat haszn\u00e1lni! Van kihez odab\u00fajnom este, ha m\u00e9gis forr\u00f3 csokit szeretn\u00e9k inni egy meleg, k\u00f6t\u00f6tt \u00e9s felt\u00e9tlen\u00fcl feh\u00e9r takar\u00f3 alatt. Van kivel egy\u00fctt \u00f6r\u00fclni, mik\u00f6zben felbontja az aj\u00e1nd\u00e9kot. Vannak testv\u00e9reim, \u00e9s anya is van, nem csak Hettinek, hanem nekem is. Van kar\u00e1csonyi swing c\u00e9d\u00e9nk, amit nem felejtett el megvenni a f\u00e9rjem, mivel tudja, hogy \u00e9vek \u00f3ta arra v\u00e1gyom, hogy ezen az est\u00e9n felk\u00e9rjen t\u00e1ncolni egy olyan igazi kar\u00e1csonyi zen\u00e9re. Sokszor h\u00e1l\u00e1t adok a Sorsnak az\u00e9rt, amim van: az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk\u00e9rt, a csal\u00e1dom\u00e9rt, az otthonunk\u00e9rt, a boldogs\u00e1gunk\u00e9rt, a szerencs\u00e9nk\u00e9rt. Mert lehet egy kar\u00e1csony akkor is sz\u00e9p, ha krumplis t\u00e9szta ker\u00fcl az asztalra, ha nem esik a h\u00f3, ha a szaloncukor m\u00e1r december 12.-\u00e9n elfogyott, ha a kuyt\u00e1nk lezab\u00e1lja az asztalr\u00f3l egy \u00f3vatlan pillanatban az \u00f6sszes s\u00fcti \u00f6tven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t, ha nincsen frissen mosva az am\u00fagy is a konyh\u00e1val hadil\u00e1bon \u00e1ll\u00f3 h\u00e1ziasszony haja. Ha tudunk mosolyogni, nevetni, s\u0151t hangosan kacagni. Ha a nincs helyett a van l\u00e9tezik. Ha azok a dolgok megvannak benn\u00fcnk, melyek nem l\u00e1tszanak egy t\u00f6k\u00e9letesnek t\u0171n\u0151 kar\u00e1csonyi k\u00e9peslapon, akkor lesz igaz\u00e1n boldog ez az \u00fcnnep.\r\n\r\nK\u00edv\u00e1nok mindenkinek gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s nagyon is val\u00f3s kar\u00e1csonyt! Sok-sok mosolyt, nevet\u00e9st, s\u0151t hangos kacajt erre a napra. Besz\u00e9lget\u00e9sek hossz\u00fa sor\u00e1t, gondolatok tov\u00e1bb gondol\u00e1s\u00e1t. K\u00edv\u00e1nok seg\u00edt\u0151 kezeket azoknak, akiknek sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1, s k\u00edv\u00e1nok b\u00e9k\u00e9v\u00e9 \u00f6sszegz\u0151d\u0151 rem\u00e9nyt mindazoknak, akik kil\u00e1t\u00e1stalannak gondolj\u00e1k az \u00e9let\u00fcket! Ne csak azoknak legyen sz\u00e9p az \u00fcnnep, akiknek van hova haza\u00e9rkezni\u00fck, akiknek van kivel k\u00f6rbe\u00fclni egy asztalt! Legyen azoknak is boldog \u00e9s minden csod\u00e1val megrakott kar\u00e1csonyuk azoknak is, akik n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni k\u00e9nytelenek. Legyen var\u00e1zslatos ez a n\u00e9h\u00e1ny napjuk, s az elk\u00f6vetkez\u0151k is!\r\n\r\nSz\u00edvem minden szeretet\u00e9vel k\u00edv\u00e1nok mindenkinek BOLDOG KAR\u00c1CSONYT!\r\n\r\n<a href=\"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/files\/2014\/12\/DSC_62831.jpg\"><img src=\"https:\/\/lehorell.cafeblog.hu\/files\/2014\/12\/DSC_62831-600x433.jpg\" alt=\"DSC_6283[1]\" width=\"600\" height=\"433\" class=\"alignnone size-large wp-image-580\" \/><\/a>\r\n\r\nFot\u00f3: Iv\u00e1n Orsi\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n","type":"rich"}