Régebben talán sosem gondoltam, hogy órákon át lehet mesélni egy öreg platánfa lehulló leveleiről vagy hogy igenis lehet sóvárogni a 74-es troli után. Nem sejtettem, mennyire felértékelődhet egy rövid órácska, amit egészséges gyerekeimmel tölthetek a Városligetben, még azt is elfelejtettem, milyen megható a tél első néhány hópelyhe. A gyerekeim betegsége, másfél hét kórházban töltött idő […] Tovább

Ezt a bejgyezésem ajánlom mindazoknak, akik megjárták már a kórházat! Kívánom minden szülőnek és nagybeteg kisgyereknek, hogy mielőbb térhessenek haza egészsgégesen, megerősödött lélekkel! Fájdalommentes kezelést, gyorsan múló hipószagú és hófehér órákat, megingathatatlan akaraterőt, egyre erősödő kitartást, hősies bátorságot és minden napra ezer őszinte mosolyt! Mi már túl vagyunk a nehezén, szorítunk mindazoknak, akik még előtte […] Tovább

Azt hittem, illetve bíztam abban, ha egyszer már „kipipáltuk” a lázgörcsöt, akkor egész biztosan nem fordulhat elő velünk még egyszer. Ráadásul Hetti első rohama után valóságos láz-specialistává váltam, aki az összes természetes és kémiai lázcsillapító hatóanyagát ismeri, és akinek minden táskájában ott lapul egy lázmérő. Sosem voltam paramami, a lázgörcs sem tett azzá, de azért […] Tovább

Boldogság, örömkönnyek, eufória, felhőtlen mosoly, elégedettség és megkönnyebbülés. Idilli állapot egy szülés után. De arra senki nem készített fel, hogy ez a békésen szundizó két gyönyörűség egyszer csak éhes lesz, és olyan elszántan, akkora hangsúllyal követelik majd a táplálékot, amit szinte lehetetlen csitítani. Főleg, ha nincs mivel… Még fel sem állítottak a császármetszést követő hat […] Tovább

Levágtuk az összes centit, túléltük az első hetet: immáron háromgyermekes családanyaként jelentkezem. A múltkor ott hagytam abba, hogy be kell feküdnöm a kórházba. Erre több okból is szükség volt, de a legfőbb: albérlőim többesszáma. Közben kiderült, hogy a „B” magzat magzatvize jelentősen csökkent, és a megszokott koponya végű fekvésből először farfekvés, majd harántfekvés kerekedett. Az […] Tovább

Itt az idő! Megkezdődött a visszaszámlálás. Napokban mérhető, és egyszerre egy kislánnyal és egy kisfiúval leszünk többen ezen a világon. De ami még ennél is fontosabb: ez a két kislélek hozzánk érkezik majd hamarosan. Ahelyett, hogy a nagy feladatra koncentrálnék, mosolyognék levakarhatatlanul, folyton bőgök, pakolok, intézkedem, takarítok és szervezem családom minden tagjának a Rella-nélküli életet. […] Tovább

A minap Hetti rémisztő lázgörcséről írtam, amit csaknem húszezren olvastak el huszonnégy óra alatt. Kaptam hideget, meleget érte, azért, amit akkor és ott tettem vagy nem tettem. Köszönöm elsősorban annak a három mentősnek, akik ellátták a lányom, a hozzászólók tanácsait, akik megosztották velem és másokkal saját tapasztalataikat! Azt hiszem, ezen írásom is megosztó lesz. A […] Tovább

Azt mondta, ne aggódjak, mert megvárja a tizennyolcadik születésnapom. Mosolyogva legyintettem. Nem vettem komolyan. Úgyis ott lesz a huszadikon és a harmincadikon is. Mert ott kell lennie. Olyan nincs, hogy ő nem ünnepelhet velünk. Velem. Neki lett igaza. Megvárta, amíg felnőtté válok, azután elengedte a kezem, és elment tőlünk. Tőlem. Örökre. Nehéz erről beszélni, nem […] Tovább

Hétfőn reggel fél 7-kor elbúcsúztam Hettitől és a férjemtől, Bingónak is adtam egy puszit. Hívtam egy taxit és bevonultam a kórházba. Két hete derült ki, amit én már régóta sejtettem: újra meg kell műteni. Nyolc és fél hónappal a szülés után még mindig akadt rajtam reparálni való. Nem is részletezném, mert ezt nem lehet szépen […] Tovább