Bimm-bamm ma ünnep van, csimbumm szól, a szív dobban! Szer kettő. Az én kis Duplacsodáim, a mi kis Egyszerreszülötteink január 19-én, reggel 8.30-kor és 8.32-kor kétévesek lettek. Kétszer kettő. Hát persze, az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Hihetetlen, milyen gyorsan repül az idő! Olyan elcsépelt ez a mondat, aztán közben nem is teljesen […] Tovább

Egyszerre fogantak meg, egymás mellett cseperedtek, két perc különbséggel egyszerre bújtak erre a világra. Egyszerre szoptattam őket, sosem aludtak egymás nélkül, ugyanazt a tápszert és főzeléket kapták. Ugyan nem mérem patikamérlegen, de nagyjából ugyanannyit foglalkozom velük, minden nap jó sokszor hasonlóképpen szeretgetem őket. Egyszerre fürdenek, ugyanazokra a programokra cipelem őket. Együtt játszanak, egymás fejét ütik, […] Tovább

Kicsit olyan ez, mint a „szeretlek” szócska. Hetek, akár hónapok is eltelnek, mire végre ki mered mondani. Aztán egyre többször tudatod vele. Napjában százszor elmondod neki, kismilliószor leírod. Hangosan kiabálod a Markó utcán, halkan suttogod a fülébe. Aztán, ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebbszer ejted ki a szádon. Olyan viszont nem létezhet, hogy soha többé […] Tovább

Hogy milyen is egy nap három gyerekkel a nyakamon/karomban/fejem tetején? Olyan gyorsan elmegy, mintha a szél fújta volna el. Legtöbbször úgy érzem magam, mint Alíz Csodaországban, de néha mégis a rémes Elm utcába tévedek. Családanyaként az élet sokszor valóságos Kabaré, Ponyvaregénybe illő jelenetek sokasága, Nem egy vénnek való vidék. Néha tipikus Amerikai szépségnek képzelem magam, […] Tovább

Úgy suhannak el felettem a napok, mint márciusi gólya, aki Afrikából hazasietve minél előbb szeretne fészket építeni lakályos villanyoszlopa tetejére. Folyton folyvást sürgeti az időt, szeretne villámgyorsan tojásokat rakni, s alig bírja kivárni, hogy fiókái ott kuporogjanak alatta az összetartozás valóságos fészkében. Az idő rohamos múlása azt jelzi, hogy mégsem csinálom olyan rosszul ezt a […] Tovább

Elcsípett párbeszéd: -Irigyellek, mert én a hathetes kontrollra is sebzett vadként mentem! – mesélt szüléséről rémtörténetként egy játszótéri anyuka. -Az lehet, de nekem mégiscsak ott vágták át, ráadásul nyolc kemény órát vajúdtam – kontrázott egy másik. -Legalább te azonnal fel tudtál kelni, és el tudtad látni a picit, de én…levegőt is alig tudtam venni két […] Tovább