Miközben még el sem értük a nyár derekát, valami elmúlás-féleséget érzek. Az időjárás tesz is erről rendesen. Néhány napja jólesően gázoltunk be az indokolatlanul magas hőmérsékletű Velencei-tóba, most pedig áldom az eget, hogy legalább egyetlen, árva pulcsit bepaszíroztam magamnak a bőröndbe. Kifejezetten utálom, ha az időjárás kerül szóba. Egy évet éltem Angliában, s ott aztán […] Tovább

Aki volt már gyerekkel nyaralni, annak egész biztosan megfordult már a fejében, hogy miért nincs külön szó erre? Hiszen ilyenkor egy szülő maximum csak éjszaka kapcsolódhat ki. Minden percben kielégítjük lányunk igényeit, az a fontos, hogy együtt jól érezzük magunkat. És mikre nem képes egy szülő? Bébi úszógumi, trambulin, teknősvadászat, rovartanulmányozás, gumiklumpa a szivárvány minden […] Tovább

Egy nagyon kedves barátom kérte, hogy írjak megint Hartáról. Mivel ez a barátom sokat jelent nekem, ezért örömmel teljesítem a kérését. Nem is tehetnék mást, hiszen Hettivel és Bingóval mostantól itt lakunk. Néhány napja üzemszerűen beköltöztünk a mi kis, kékzsalus, téglakerítéses házunkba, amit már annyira hiányoltam. Hetekig csak arról tudtam beszélni, milyen lesz itt Hettivel, […] Tovább

Van egy álmom. De ez nem egy klasszikus álom, amit éjszaka, alvás közben, tudat alatt gondolok ki, s reggelre szinte mindig elfelejtek. Ez olyan „ébrenálmodós” álom. Még csak néhány napja találtam ki, de azóta folyamatosan ez jár a fejemben. Minden nap álmodok hozzá egy kicsit. Hogy honnan jött ez a kissé eszement, butácska ötlet, azt […] Tovább

Cipő. Az ember legjobb barátja. Mindig kéznél van, mindig ott van velünk, bármerre is vigyen az utunk. Nem holmi fogyó eszköz, ahogyan azt sokan gondolják. Kell, szükségünk van rá, nem létezhetünk nélküle. Kihangsúlyozza, előtérbe helyezi a láb és az afeletti részek szépségeit, erényeit. Elrejti, mélyre elsüllyeszti a kevésbé vonzó, esetleg kiábrándító tulajdonságokat. Segít nekünk. A […] Tovább

Minden az esküvő előtti hetekben kezdődött. A férjem ötlete volt, hogy vegyünk táncórákat, amire én meglepődve bólintottam. Szép gondolatnak tűnt, hogy egy tanár segítségével, száz ember előtt kerülünk még szorosabb kapcsolatba azon a napon. Testileg, lelkileg. Az első órán feszengtem, pedig azt hittem: az általános iskolai néptánc órák és a többéves balett oktatás után csak […] Tovább

Íme, 24 óra az életünkből, ami olyan hosszú, hogy szinte az egész világ belefér, tokkal, vonóval! Nincs kőbe vésve: hogy este elmegyek otthonról, ritka, mint a fehér holló. Van, hogy egész nap a szabadban vagyunk, nem kell vásárolni, nem főzök, de még csak a mosógépet sem indítom be. Akadnak kevésbé rohanós és egészen tempós napok […] Tovább

Háztartásbeli – rég nem él a kifejezés, mégis nők millióira aggathatnánk ezt a titulust úgy, hogy közben a társadalom egész egyszerűen lenézi ezt a szakmát. Mert a htb igenis az. Szép, de nehéz feladat. Az elmúlt hetekben számtalan kérdést szegeztek nekem arra vonatkozóan, hogy mivel töltöm a mindennapjaim: “Mit csinálsz otthon egész nap, nem unatkozol, […] Tovább

Az ember nem találkozik minden nap kedvességgel, szelídséggel, barátsággal. Ha ezek mégis szembejönnek vele, nagyon jól esnek. Különösképp, ha egy vadidegennel járnak kéz a kézben. Néhány napja Hettivel homokoztunk a játszótéren, amikor megjelent egy iskolás csoport. A gyerekek hamar szétszéledtek a hatalmas parkban: a fiúk azonnal elfoglalták a focipályát, a lányok csoportokba gyűlve susmusoltak. Egy […] Tovább

Hétfőn reggel fél 7-kor elbúcsúztam Hettitől és a férjemtől, Bingónak is adtam egy puszit. Hívtam egy taxit és bevonultam a kórházba. Két hete derült ki, amit én már régóta sejtettem: újra meg kell műteni. Nyolc és fél hónappal a szülés után még mindig akadt rajtam reparálni való. Nem is részletezném, mert ezt nem lehet szépen […] Tovább